Darázsirtás

Veszélye: A darazsak egészségügyi kártevőnek minősülnek, mert táplálkozásuk során más rovarokat és az élelmiszer hulladékokat is fogyasztanak, ezeken keresztül pedig mikrobákat (pl. baktériumokat, vírusokat, stb.) terjesztenek. A darázscsípés veszélyes, allergiás reakciót válthat ki, amely súlyos tünetekkel is járhat.

Szaporodása: A darazsak kolóniákban élnek, egyedszámuk több ezer is lehet. A fészküket általában rejtett helyekre (fák odvai, padlások, tetőszerkezet üregei stb.) építik. A szaporodást az áttelelt és megtermékenyített királynő kezdi tavasszal, amikor elkezdi a fészek építését és a tojások lerakását. Az ebből kikelő dolgozók a fészek tovább építéséért és a kolónia táplálásáért felelősek. A királynő által folyamatosan lerakott tojásokból 1-1,5 hónap alatt fejlődnek ki az utódok. Nyár végén fejlődnek ki az új hímek és nőstények, akik kifejlődve elhagyják a fészket és megtermékenyítés után tavasszal új kolóniát alkotnak (a hímek megtermékenyítés után elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig áttelelés után tavasszal fészeképítésbe kezdenek).

Irtása: Nyáron és kora ősszel a darazsak nagy számban való megjelenése arra utal, hogy a közelben egy, vagy több darázsfészek található. (Mint a darázs leírásnál is említettük, a tavasszal-nyáron lerakott tojásokból 1-1,5 hónap alatt fejlődnek ki az utódok, ezért nyáron találkozhatunk velük nagyobb létszámban). A különféle házilag készített, vagy készen vásárolt darázscsapdák a problémát nem szüntetik meg, leginkább csak néhány egyed összefogására alkalmasak. Mivel a darazsak nagyon intenzíven védik a fészküket, ha megzavarjuk őket, nagy számban rajzanak ki és mindent, amit veszélyforrásnak ítélnek megtámadnak, megcsípnek. Ezért a darazsak irtásához csak megfelelő védőruha viselésével és szakértelemmel javasolt hozzáfogni. Megoldást jelentenek a füstképző termékek, illetve a taglózó hatású rovarirtó szerek.