Rágcsálóirtás

A rágcsálók veszélye

A rágcsálók (egerek, patkányok) ürülékükkel, szőrükkel, nyálukkal számos betegséget terjesztenek, amelyek nem csak az emberre, de a tenyész- vagy haszonállatokra is veszélyesek lehetnek. A takarmány elfogyasztásával is jelentős gazdasági kárt okoznak, de e mellett az elfogyasztott takarmány többszörösét szennyezik be ürülékükkel, ami ezáltal alkalmatlanná válik takarmányozásra. Ezen kívül az épületekben, kábelekben is könnyen kárt okoznak rágásukkal, túrásukkal.

Egerek és patkányok (rágcsálók) táplálkozása

A rágcsálóknak – metszőfogainak állandó növekedése miatt – folyamatosan rágniuk kell. A patkányok akár testtömegük 10%-ának megfelelő mennyiségű táplálékot is képesek elfogyasztani, ez egyedenként évi 20 kg táplálékot is jelenthet, egereknél éves szinten átlagosan 1,5 kg táplálék fogyasztással számolhatunk. A patkányok az éhezést és szomjazást rosszul tűrik, ezért folyamatosan szükségük van vízre és táplálékra, ez utóbbit inkább a fészkükben fogyasztják el. Rendkívül óvatos, gyanakvó állatok, ún. neofóbiával rendelkeznek (az új dolgoktól idegenkednek).

Rágcsálók szaporodása

Az egerek, patkányokrendkívül szaporák, egész évben szaporodnak, 1 párnak évente akár 1000 ivadéka is lehet. Már 6 hetes kortól ivaréretté válnak, évente 5-6 alom utódot nevelnek fel, almonként 8-10 egyeddel. A patkányoknak általában három szaporodási periódusuk van: tavasz eleje, nyár eleje és ősz. Ha egy adott területen túlszaporodnak vagy kedvezőtlen életfeltételek alakulnak ki, tovább vándorolnak.

Egerek és patkányok, rágcsálók irtása

A rágcsálók irtása igen összetett feladat és komoly tapasztalatot, szakértelmet kíván. Fontos a rágcsálókra utaló nyomok beazonosítása és felismerése, abból a fertőzés mértékére vonatkozó helyes következtetések levonása, majd a rágcsálóirtás helyes megtervezése és végrehajtása.