A rágcsálók kártételei 1. rész

Gazdasági kár: A rágcsálók igen jelentős gazdasági kártétele részben a nagyfokú élelmiszer fogyasztásból adódik. Egy patkány évente kb. 20 kg, egy egér kb. 2 kg élelmiszert fogyaszt el. Raktárakban, üzemekben, vendéglátó egységekben vagy minden olyan helyen, ahol a szaporodásukhoz megfelelő körülmények vannak a rágcsálók által okozott kár az elfogyasztott élelmiszer sokszorosa lehet, mivel a készlet 10-20 %-ának elfogyasztása után a többi már annyira szennyezett, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan. A rágással okozott kár bizonyos esetekben a táplálék elfogyasztásánál is jelentősebb. Rágásukkal például tönkre tehetik, vagy kárt okoznak a szigetelő rendszerekben. Az elektromos vezetékek szétrágása révén zárlatot okoznak , ami a berendezések működésében zavart kelt, vagy rosszabb esetben tüzet okoz. Fészkelésükkel, túrásukkal sok esetben az épületek és a közművek állagában okoznak kárt.

A patkányok által elfogyasztott táplálék fele ételhulladék, másik fele azonban értékes élelmiszer alapanyag, vagy épp takarmány. A rágcsálók szívesebben nyúlnak emberi élelemhez, és ahol ilyet találnak, oda szívesen befészkelik magukat és garázdálkodnak. Főleg az értékesebb élelmiszert (hús, hal, dió, vetőmag) pusztítják. A patkányok a beton és a keményfém kivételével minden anyagot megrágnak, megrongálnak.

Az egér az élelmen kívül főleg a csomagolóanyagban tesz kárt. Igen gyakran rágja meg a bőrt, a textilanyagot és a papírárut is, de az élelmiszereket közvetlenül is károsíthatja azzal, hogy közéjük fészkel.

Fontos, hogy a HACCP rendszer által előírt követelményeket betartsuk, a vállalkozás besorolása szerint előirt gyakorisággal a kártevő mentesítést szakember segítségével elvégeztessük, mert a rágcsálók óriási gazdasági és egészségügyi (erről egy következő bejegyzésben írunk bővebben) kockázatot jelentenek.